Magyar Interim Menedzsment Egyesület

Megjelent cikkek
Sajtóközlemények



Ungarischer Interim-Management-Verband
Spezialisten auf Zeit

Interim-Management hält immer stärker Einzug in Ungarn. Der Ungarische Interim-Management-Verband, der gerade seine Geschäftstätigkeit aufgenommen hat, brennt darauf, sich den Herausforderungen des ungarischen Marktes zu stellen.

Die Idee des Interim-Managements ist es, einem Unternehmen kurzfristig einen Top-Manager zu vermitteln, der nur für einen kurzen Zeitraum verweilen soll, um eine spezifische Aufgabe zu lösen. "Wir wollen diese Managementkultur in Ungarn bekannt machen", sagt István Fekete, Vorsitzender des Ungarischen Interim-Management-Verbands. Die neue Organisation richtet sich vor allem an deutsche Unternehmen, die in Ungarn tätig sind und zählt zurzeit elf Mitglieder. Im vergangenen November gegründet, wurde die Registrierung im Verbandsregister erst vor einem Monat abgeschlossen. Zu den Verbandsmitgliedern gehören die Personalberatungsagenturen SLP und die TTT-Gruppe sowie neun Privatpersonen, von denen viele bereits große Erfahrung als Interims-Manager aufweisen.
István Fekete wurde zum ersten Vorsitzenden des Verbands gewählt. Zuvor hatte er bereits mit seinen Freunden Tamás Toth und László Steiner die Hungarian Interim Management Kft. gegründet. "Wir wollten etwas Neues wagen", erklärt István Fekete, der zuvor Vorstandsvorsitzender bei Henkel in Ungarn war. "Die Idee des Interim-Managements hatte uns dabei schon seit einigen Jahren sehr gut gefallen." Auch seine Freunde, ehemalige Top-Manager bei Rába und Neumann International, waren bereit, ihre Posten aufzugeben und den Weg in die Selbstständigkeit zu wagen. Zunächst ging man nach England, um beim britischen Interim-Verband in einem einwöchigen Intensivkurs mit der Funktionsweise der Zunft vertraut gemacht zu werden. Im August 2003 wurde die Firma dann als erste Interim-Management-Vermittlung in Ungarn gegründet.
Die neue Führungstechnik stammt aus den USA und kam zu Beginn der 90er Jahre auf. In Europa ist sie vor allem in England, den Niederlanden und Belgien verbreitet, nach und nach wird das Prinzip auch in anderen Ländern immer populärer. Die Einsatzmöglichkeiten der Interim-Manager sind sehr vielseitig: Hilfe beim unerwarteten Tod eines Firmenpatriarchen, beim Umzug oder der Expansion eines Unternehmens, die Implementierung einer neuen Software oder Aushilfe als Schwangerschaftsvertretung einer Managerin sind typische Einsatzbereiche.
Im wesentlichen werden drei Aufgabenfelder abgedeckt: das Fortführen des Geschäftsbetriebs bei Entstehen eines Führungsvakuums, projektorienter Einsatz und Krisenmanagement. Die Interim-Manager werden je nach Aufgabenstellung als Projektmanager oder Manager der zweiten Ebene, oder übergangsweise sogar als Vorstandsvorsitzender eingesetzt. Der Kern des gesamten Konzeptes basiert zum einen auf dem zeitlichen Aspekt und zum anderen auf der konkreten Aufgabenstellung.
Folglich muss jeder Interim-Manager eine genau skizzierte Aufgabe oder ein Problem in einem vorher vereinbarten Zeitraum lösen. "Die Aufgabe des Interim-Managers muss gut messbar sein. Darum legen wir großen Wert darauf, zu Beginn eines jeden Auftrags das Tätigkeitsfeld mit dem Auftraggeber genau zu definieren, um eine passende Person zu finden", erläutert István Fekete. Mit Hilfe einer Datenbank finden die Vermittler in kürzester Zeit den passenden Manager.
Die durchschnittliche Vertragslänge der Manager beträgt sechs bis neun Monate, maximal anderthalb Jahre, wodurch sich Interim-Management wesentlich von hochdotiert Verträgen, die Unternehmen langfristig an die Manager binden, unterscheidet. Während des Projekts hält der Interim-Vermittler regelmäßig Kontakt zum Auftraggeber, wodurch die Qualität der Leistung gewährleistet wird. "Die Interim-Vermittlung fungiert als Kontrollinstanz und Versicherung für den Auftraggeber, dass am Vertragsende das Projekt gemäß der vorher vereinbarten Erwartungen abgeschlossen wird", sagt István Fekete. Nach Beendigung des Projektes verbleiben die Manager in den seltensten Fällen in den Unternehmen der Auftraggeber, da sie üblicherweise ihren Status als Selbstständige einer Rückkehr ins Angestelltenverhältnis vorziehen.
Bei den Interim-Managern handelt es sich um international erfahrene Manager, die mindestens 45 Jahre alt sind und 20 Jahre Berufserfahrung haben. "Die meisten wollen sich einfach aus dem klassischen Angestelltenverhältnis lösen, und Interim-Management gibt ihnen die Möglichkeit als Entrepreneur selbst aktiv zu werden", sagt István Fekete über die Motivation seiner Managerkollegen. Ein Interim-Manager kann unabhängig von jedweder Firmenkultur eingesetzt werden. Als Externer hat er meist einen viel besseren Blick auf die Probleme eines Unternehmens und kann dank seiner Erfahrung individuelle Lösungskonzepte entwickeln. Da er als selbstständiger Unternehmer auftritt, der auf eigene Rechnung arbeitet, bringt er sich üblicherweise stärker in den Problemlösungsprozess ein als ein festangestellter Manager.
Abgerechnet wird die Leistung des Interim-Managers auf zwei Ebenen. Zum einen stellt der Manager gegenüber der Interim-Vermittlung eine Rechnung, die auf der Basis eines vereinbarten Tagessatzes fußt. Nach Berücksichtigung der Vermittlungsgebühr stellt die Interim-Vermittlung wiederum dem Auftraggeber eine Rechnung aus. "Im ersten Moment erscheinen vielen Unternehmen die Kosten für einen Interim-Manager als zu hoch", berichtet István Fekete. "Doch dies ist ein Trugschluss." Denn die meisten Unternehmen vergleichen das Gehalt eines Interim-Managers in einer Teilkostenrechnung mit dem eines langfristig angestellten Mitarbeiters. "Die Wahrheit tritt erst bei einer Vollkostenrechnung zu tage", so István Fekete. Denn bei einem angestellten Mitarbeiter kommen zusätzlich zum Gehalt immer mehr immaterielle Vergütungsbestandteile hinzu, die in Zukunft auch noch weiter steigen werden. Firmeneigenes Handy, Dienstwagen, Firmenwohnung, mitunter auch Abfindungen oder sogar eine Headhunter-Gage sind Nebenkosten, die in einer solchen Rechnung nicht vernachlässigt werden dürfen.
Interim-Management ist im gewissen Sinne eine neue Form des Outsourcings, mit dem Unterschied, dass hierbei die Vorteile des Outsourcings mit denen des Internalisierens kombiniert werden. So arbeitet der Interim-Manager zwar direkt am Einsatzort, wodurch kurze Kommunikationswege gewährleistet werden, aber er wird nicht durch interne Unstimmigkeiten zwischen den Mitarbeiten belastet, wodurch er sich als neutrale Person vollends auf seine Aufgabe konzentrieren kann. Das ist auch der größte Unterschied zwischen einem klassischen Consultant und einem Interim-Manager: Während der Consultant nur eine externe Beratung anbietet, ist der Interim-Manager vielmehr ein praktisch orientierter Berater, der die Probleme eigenständig direkt im Unternehmen löst.
"Unser Verband hat mehrere hundert potenzielle Interim-Manager in unserem Pool", berichtet Fekete. Dabei handelt es sich nicht nur um ungarische Führungskräfte, sondern auch um Ausländer, die ihre Fähigkeiten gerne in Ungarn bei nationalen und internationalen Firmen unter Beweis stellen möchten. Als entscheidende Aufnahmekriterien werden insbesondere die Erfahrung und die Vita der Führungskräfte berücksichtigt. Abgerundet wird das Aufnahmeverfahren mit einem persönlichen Gespräch. "In Zukunft planen wir, die Bewerber für unseren Pool mit Hilfe eines Assessment Centers auszuwählen", verrät István Fekete. Da Interim-Management international immer populärer wird, beabsichtigen die europäischen Nationalverbände sich mittelfristig in einem Netzwerk zu organisieren, um den europaweiten Austausch von Interim-Managern zu forcieren - auch davon will der Verband profitieren. Gábor Dósa

Kontakt:
Magyar Interim Menedzsment Egyesület
Bocskai utca 2, 1029 Budapest
www.interimmanager.hu



Interim menedzsereket keresnek (Világgazdaság 2004.05.07)

A magyar árak lassan közelítik a nyugat-európait


Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik Magyarországon az interim-menedzserek iránt, míg tavaly 30-40 főt bíztak meg erre a státusra, jövőre gyors felfutásra, számuk megkétszereződésére számít Fekete István, az április közepén létrejött Magyar Interim Menedzsment Egyesület (MIME) soros elnöke.
Az Amerikából kiinduló, és már Nyugat-Európában is bevettnek mondható új vállalatirányítási módszer lényege, hogy egy tapasztalt menedzsert határozott időre és határozott célra szóló vezetési feladatra bíznak meg.
Általában ötven százalékos a leterheltségük, annyit dolgoznak, amennyit pihenéssel és a következő megbízás keresésével töltenek. Megbízási szerződést kötnek a szolgáltatásaikat igénybe vevő vállalattal, amellyel napi díjban állapodnak meg. A "fizetést" havonta, a ténylegesen ledolgozott munkanapok alapján utalják. Nincs céges autó, telefon és üdülési csekk, kedvezményes hitel vagy étkezési, ruházkodási és egyéb, általában a közép- és felsővezetőknek járó támogatás. A rugalmas munka- és időbeosztás mellett ezt a menedzsereknek maguknak kell kigazdálkodni. A jelenlegi tapasztalatok alapján, a Magyarországon megbízott interim-menedzserek napidíja az uniós tagországok átlagának 60-70 százaléka.
Fekete István tapasztalata alapján ilyen típusú vezetőre leginkább a közepessé nőtt vállalatoknál van szükség. A növekedés miatt számos területen tapasztalható változás: elengedhetetlen lesz a struktúraváltás miatt vezetői információs rendszerek adaptálása, valamint a megnövekedett méret miatt a vezetést jobban támogató kontrolling átszervezése. A módszer meghonosodásával a korábban kevésbé kedvelt munkastílus is igényeltté válik: a kreatív, mindig újat kereső és emiatt többször is munkahelyet váltó, általában 45 év feletti, tapasztalt szakemberek lesznek a legjobb interim menedzserek - véli Fekete István. Természetesen vannak kivételek, de általában szükséges több éves vezetői tapasztalat, idegen nyelvismeret, valamint anyagi biztonság is.
Az interim menedzserek magyarországi kultúrájának, üzleti etikájának kialakítása miatt hozták létre az egyesületet is, amelynek jelenleg tizenegy tagja van. A tagok között találunk egyéni vállalkozókat (7 fő) és szervezeteket (4 korlátolt felelősségű társaság) is. A kft-k gyakorlatilag interim-menedzser szolgáltatók, amelyek saját adatbázissal rendelkeznek. A magányszemélyek pedig maguk is interim-menedzserek, akik - amikor nem ebben a státuszban dolgoznak - saját céget vezetnek. A szolgáltatók a kialkudott napidíj harminc százalékát kapják meg, a fennmaradó hetvennel kell az általában 3-5 személyből kiválasztott menedzsernek gazdálkodnia.
Az egyesület adatbázisában több mint száz szakembert regisztráltak. A hazaiak mellett vannak angolok, amerikaiak is, akik - amennyiben az adott munkakör betöltéséhez nem szükséges feltétlenül a magyar nyelv ismerete - szívesen dolgoznának Magyarországon.
Az új vezetési stílus a már fent említett konkrét eseteken kívül váratlan eseményekre is megoldást adhat. Hölgyeknél ilyen a szülési szabadság, egy dolgozó váratlan távozása a cégtől. A megüresedett pozíció megpályáztatása hónapokat is igénybevehet, addig viszont akár három hónapra is meg lehet bízni interim-menedzsert.
Fekete István szerint, aki jelenleg a hatodik interim-megbízását teljesíti, egyre több ilyen, időben és tevékenységben jól behatárolható feladatra van igény. A MIME májusi találkozóján is több jelentkező felvételéről fognak dönteni. Az egyesület közgyűlését évente hívják össze, az interim-menedzsereket számára negyedévente szerveznek összejövetelt, az elnökség havonta ülésezik és három tagja pedig évente, rotációs elven váltja egymást.
Az interim menedzserek alkalmazása Fekete szerint sok esetben kedvezőbb annál, ha valakit főállásban határozatlan időre vesznek fel: Sok esetben ugyanis többe kerül a fejvadász cég felkeresése, a megfelelő személy kiválasztása, feladat elvégzése után az elbocsátás, végkielégítés, a közben nyújtandó egyéb támogatások, amelyek a vállalat fix költségeit terhelik.

Adatok
(Magyar Interim Menedzsment Egyesület)

Tagok száma hét fő és négy gazdasági társaság
A piac forgalma 2003-ban 630 millió forint
A tavaly megbízott menedzserek száma 30 fő
Forrás: www.interimmanager.hu

Tóth Gabriella


Időszakos menedzserek - Bölcs kalandorok (Figyelő 2002.11.04)


Ha kiesik egy főnök, időszakos vezető - interim manager - szerződtetése lehet a megoldás.


Három éve időszakos menedzserek közvetítésére alapított vállalkozást Magyarországon a belga Peter Sterck, aki korábban magyar felesége "miatt" jött Budapestre lakni. Másfél évig az Euro-Info Centerben dolgozott, majd a Samsonite gazdasági vezetője, később ügyvezetője lett. Azután 1997-ben átszerződött a Punch-hoz, két évvel később pedig létrehozta saját cégét. Otthoni tapasztalatai alapján azt feltételezte, hogy nálunk is lesz igény e szolgáltatásra, s ha nem is tömegével, de valóban kapott megbízásokat, ő maga több cégnél is ellátta ezt a feladatot. Így került 1999 végén ideiglenesen a horgászcikkeket forgalmazó Eurostar élére, amely a holland Hagemeyer-csoporthoz tartozó Freetime multinacionális vállalat tulajdonában volt. Mint Meino G. Noordenbos, a Freetime akkori ügyvezető igazgatója beszámolt róla, az Eurostar magyar ügyvezetője 1999 novemberében hirtelen lemondott, közölve egyúttal, hogy egy héten belül távozik vele együtt a főkönyvelő, az értékesítési menedzser és a boltokkal kapcsolatot tartó menedzser is. Ebben a krízishelyzetben az Accord fejvadász cég segítségével keresték az utódokat, s már a karácsonyi partin be tudták mutatni a tíz legnagyobb vevőjüknek az időszakos ügyvezetőt, Peter Stercket, s az új pénzügyi igazgatót. "Gyorsan szükségünk volt egy első osztályú vezetőre, jobbra, mint a régi volt, aki minden bizonnyal a konkurenciához távozott" - magyarázza a döntést Meino G. Noordenbos. Olyan embert akartak, aki friss szemmel tekinti át a helyzetet, képes nemzetközi környezetben dolgozni, és segíteni tud a tulajdonosnak abban, hogy 3-6 hónap alatt kiválasszák a végleges vezetőt. Az időszakos ügyvezető feladatai közé tartozott a megbízható költségvetés kialakítása és a cég új telephelyre költöztetése is. Mindez 2000 májusára megtörtént. Peter Sterck kisebb létszámcsökkentést is végrehajtott. Mint Meino G. Noordenbos megjegyzi, karcsúsításra gyakran van szükség az időszakos ügyvezetés alatt, hogy utána ismét növekedni tudjon a cég. Az Eurostar esetében ez így is történt, a társaság árbevétele meghaladta a 3 millió eurót, létszáma pedig 15 fővel nőtt.

FEHÉR HOLLÓ. Mindazonáltal időszakos menedzser szerződtetése még ritkaságnak számít Magyarországon. Pedig számos európai országban és Amerikában ez bevett gyakorlat, több fejvadász cég hozott létre ezzel foglalkozó részleget, mások kifejezetten erre szakosodtak. Időszakos menedzserré tehát azok válhatnak, akik éveken át dolgoztak felső vezetői pozícióban, megfelelő gyakorlatot szereztek, ugyanakkor megunták már a napi taposómalmot, érdekes feladatokra vágynak, viszont nem akarják magukat hosszú időre elkötelezni. Mint Kohlmann Richárd, az Amrop Hever/Kohlmann & Young Management Consulting ügyvezető partnere mondja, a tipikus időszakos menedzser Magyarországon is 45-60 éves, korábban már volt első számú vezető, de legalábbis közel került ehhez. "Ebben a korban sokan már szakértői tevékenységet végeznek, s 55 éves kor felett a cégek sem szívesen alkalmazzák őket végleges pozícióban, mert attól tartanak, hogy inkább a nyugdíjuk foglalkoztatja őket, s nem akarnak karriert csinálni" - jegyzi meg. Sterck Péter, aki ma már magyarosan is használja a nevét és a nyelvet is megtanulta, jelenleg az Accord Group Kft. ügyvezetőjeként foglalkozik időszakos menedzserek közvetítésével. Úgy látja, a rendszerváltás óta nálunk is kifejlődtek olyan menedzserek, akik megfelelő tapasztalatot szereztek, megteremtették az egzisztenciájukat, s már csak valóban izgalmas feladatokat szeretnének elvállalni. Ugyanakkor kialakult egy olyan vállalati kör is, amelynek szüksége van időszakos menedzserekre. Elsősorban azokat a 1,5 és 10 milliárd forint árbevétel közötti középvállalatokat tartja célpiacnak, amelyeket a kilencvenes évek elején privatizáltak, gyorsan nőttek, s a tulajdonos-ügyvezetőnek nincs gyakorlata ekkora vállalat irányításában, vagy egyszerűen csak szeretne egy kicsit visszavonulni. Ezeknél a cégeknél tipikus gond lehet, hogy a kilencvenes évek elején még jól menő termékük iránti kereslet időközben visszaesett, a növekedéskor a kelleténél több embert vettek fel nem világos feladatkörökkel, vagy a partner cég nem fizet (tehát a kimutatott magas árbevétel ellenére nem jó a likviditás), esetleg magas tárgyieszköz-állomány alakult ki, amely azonban nem a cég főtevékenységét szolgálja. "Mielőtt szerződést kötnénk egy cég időszakos menedzselésére, először felmérjük a helyzetet, átvilágítjuk a fő folyamatokat" - mondja Sterck Péter. Ennek alapján átbeszélik a tennivalókat a tulajdonossal, és ezeket részletesen leírják a szerződésben. Beleveszik például, hogy mennyi idő alatt milyen szervezetet alakítanak ki, milyen pénzügyi mutatókat kell elérniük. Az átmeneti vezető végrehajtja a kellemetlen feladatokat, majd a már jól működő céget "visszaadja" a tulajdonosnak. Gyakori az is, hogy a megbízás a végleges vezető megkeresését is magában foglalja. TIPIKUS HELYZETEK. Kohlmann Richárd úgy tapasztalja, hogy a megbízók elsősorban multinacionális, de legalábbis nemzetközi társaságok. Tipikus helyzet, hogy egy külföldi vállalat megvásárol egy magyar céget, mert jelen akar lenni a régióban az adott ágazatban, de még nem tudja pontosan, mihez kezd majd a szerzeménnyel. Ide küldi a szakértőit a helyzet feltérképezésére, de operatív vezetőnek meghatározott időre magyar szakembert választ, mert ő jobban szót tud érteni a helyiekkel. Előfordul az is, hogy tudják, kit akarnak ide küldeni a nemzetközi központból, de az illetőnek még be kell fejeznie az ottani feladatát, tehát arra az időre időszakos menedzsert neveznek ki. Abban az esetben is dönthetnek így, ha eredetileg állandó vezetőt szerettek volna, de a keresés már régóta tart, s a fejvadász cég bebizonyította, hogy a szóba jöhető összes szakembert megkereste, de ezek valami miatt nem feleltek meg a megbízónak, például nem illettek bele a cégkultúrába. Ilyenkor inkább várnak még egy-két évet a végleges megoldással, s addig időszakos vezető irányítja a céget. Ha beválik, akár véglegesíthetik is. Kohlmann Richárd saját gyakorlatából említi azt a példát, amikor egy magyar vezető távozott a nemzetközi cégtől, amelynél az ágazat recessziója miatt világszerte leépítések folytak. Azt, hogy Magyarországon mi lesz, még nem döntötték el, s addig is egy itteni vezetőt bíztak meg az irányítással. Végül neki kellett elvégeznie a humánus létszámleépítést, mert a céget bezárták. "Nem mindig lehet pontosan tudni előre, mennyi időre szól a megbízás. Ilyenkor szerződést kötnek, mondjuk fél évre, és kikötik a hosszabbítás lehetőségét" - mondja Kohlmann Richárd. "Az időszakos menedzser általában napidíjat kap" - tájékoztat Sterck Péter. Megszabják, hogy egy hónapban hány napot kell a cégnél dolgoznia, s összesen mennyi idő alatt kell elvégeznie a feladatot. Az időszakos menedzser drágább, mint az állandó, előbbi ugyanis projektről projektre megy, közben szünetet tart, tehát van olyan időszak, amikor nincs jövedelme. A nehéz helyzetben lévő cég feljavításakor kockázatot is vállal: előfordulhat, hogy nem lesz sikeres és ekkor a saját jó hírnevén is csorba eshet. A díjazás függ az illető tapasztalatától: az, aki húsz évi gyakorlatot tud felmutatni, drágább, mint aki csak tíz évit. "Az időszakos menedzser díjazása egy kiváló üzleti tanácsadó napidíjához mérhető" - közli Meino G. Noordenbos. Ezeknek az embereknek azonban nem a pénz az elsődleges. Az időszakos menedzserek közvetítésével foglalkozó holland Boer & Croon például három fő kritérium alapján választ, s az egyik az, hogy a jelöltnek ne legyen szüksége a pénzre. Emellett fontos a függetlenség és a kiváló képesség, végül a harmadik feltétel a maximum egyéves vagy annál rövidebb megbízatás. Nálunk még kevés cég foglalkozik időszakos menedzserek közvetítésével, s az is, amelyik vállalkozik erre, kevés megbízást kap - állították egybehangzóan a Figyelőnek nyilatkozó szakemberek. A Sterck Péter által potenciális megrendelőnek tartott középvállalati csoport valószínűleg nem ismeri ezt a lehetőséget, a nagyobb cégek pedig a leggyakrabban más megoldást találnak. A németországi köz-pontú PSP Siklóssy & Partner vezetői tanácsadó cégnél, amely más országokban foglalkozik időszakos menedzserek közvetítésével, úgy tapasztalják, Magyarországon még nincs erre igény. Mint Visegrády Tamás ügyvezető partner elmondta, egy-egy vezető kiesését általában belülről oldják meg a cégek. Bővítik valakinek a hatáskörét, az ügyvezetőt például általában a gazdasági vezető helyettesíti. Nemzetközi cégeknél sokszor egy külföldi kapja meg átmenetileg a feladatot. Befektetési alapok tulajdonában lévő társaságok esetében pedig az a cégfelelős veszi át ideiglenesen az operatív teendőket, aki egyébként is az adott vállalattal foglalkozik. A kettős ügyvezetés, amely ugyancsak külföldi cégeknél gyakoribb, szintén megfelelő hátteret adhat egy színvonalas átmeneti megoldáshoz.


Jelentős fellendülés előtt a menedzserkölcsönzés - Menedzserfórum (2003.07.22)

Immár itthon is lehetőség van interim menedzserek igénybe vételére, ám a hazai perspektíváknál sokkal ígéretesebbnek tűnnek a németországi viszonyok.

A Német Vezetési Tanácsadók Szövetsége (BDU) a napokban tette közzé az interim menedzser szektorral kapcsolatos előrejelzéseit. A szakmai szervezet felmérése szerint jelentős fellendülésre lehet számítani a kölcsönzött vezetőket illetően.

A felmérés szerint a tanácsadói szektor egyik legdinamikusabb szektora lehet az interim menedzserek foglalkoztatása, igaz ebben jelentős szerepe van annak, hogy igen alacsony bázisról indul a tevékenység. A német tanácsadói piacon 2002-ben ugyanis csak a bevételek kevesebb, mint 0,5 százalékát realizálták ilyen módon. Ugyanakkor ez a jövő év végére egy százalék fölé emelkedhet, amely összegszerűen 100 millió euró feletti summát jelent.

Mint a BDU alelnöke Joachim Staude hangsúlyozta, hogy az egész tanácsadói szakmára - így az interim menedzsmentre is - döntő hatással lesz, hogy a jelenlegi helyzetből mikor lábalhat ki a gazdaság. A tanácsadói piac szempontjából fontos középvállalatok helyzete ugyanis megroppant, és sokak az ilyen típusú szolgáltatásokon próbál spórolni. A visszaeső forgalom, és sok cég csődközeli helyzete ugyanakkor olyan szituációkat eredményezett, ahol a tanácsadók szakértelme sokat segíthetne a helyzetrendezésében és a cégek újrastrutúrálásában.

Vera Blömer szerint, aki az interim menedzsment, mint szaktudomány egyik legismertebb németországi alakja, az átmeneti időszakra alkalmazott vezetők hatékonyan tudnának segíteni a tűzoltásban is, hiszen szakértelmük, az adott szektorban szerzett tapasztalataik és vezetési ismereteik révén számos alkalommal bizonyítottak. Az ilyen nehéz időszakokban ugyanis a hagyományos projektmenedzsmentnél hatékonyabb lehet az interim menedzserek szerződtetése.

A "tűzoltáshoz" hasonlóan lehetnek más speciális feladatok, ahol egy ilyen tanácsadói szerződés megállja a helyét. Ilyen tipikus feladat lehet a cég tevékenységének beindítása, például egy zöldmezős beruházás megkezdése. Ehhez tapasztalt, már hasonló feladatokban megedződött menedzserek kellenek. Az interim menedzsert a cég általában 6?12 hónapra fogadja fel, egy bizonyos feladat elvégzésére, amikor teljesítette a feladatát, akkor továbbáll.

Cégvásárlás, összeolvadás idején, krízismenedzseléskor szintén jól jöhet az interim menedzser. Ezekben az esetekben ugyanis a régi, belső vezetők kezét megkötik az emóciók, ami nehezíti munkájukat. Ezzel szemben a kívülről jövő menedzser fel meri vállalni a feladatának végrehajtásával járó esetleges népszerűtlenséget, hiszen csak viszonylag rövid ideig marad a cégnél. Az interim menedzser akkor is a cég hasznára válhat, ha hirtelen üresedés következik be.


Sajtóközlemények

Megalakult és a napokban bejegyzésre került a Magyar Interim Menedzsment Egyesület.

Célja egy világszerte újnak számító és dinamikusan növekvő menedzsment erőforrás magyarországi elterjedésének elősegítése, és az interim menedzsment magyarországi kultúrájának és üzleti etikájának kialakítása, ezzel is hozzájárulva Magyarország nemzetközi versenyképességének emeléséhez:

Fekete István elnök: - A gazdasági élet szereplői már számos jelét látják a gazdasági fellendülésnek. Ez a gazdasági klímaváltozás jó alkalom arra, hogy bevezessük az interim menedzsment szolgáltatást. Az "interim" magyarul, szó szerinti fordításban "átmeneti"-nek jelölhető, ám ez nem fejezi ki hűen a tevékenység valóságos tartalmát. Az átmeneti szónak a magyar közbeszédben van egy bizonyos fokú leértékelő minősítése, amit a magunk részéről egyáltalán nem vallunk sajátunknak.

Mikor hasznos ez a módszer?
Hasznosságát a sok közül egy lehetséges alkalmazás példájával tudom bemutatni: A cégen belüli újításokkal körültekintően kell bánni. Nem mindig szabad az új feladatot ráterhelni az ott lévő, általában amúgy is meglehetősen igénybe vett személyi állományra. Mint ahogy az sem szerencsés, ha az újdonság bevezetését olyan ember veszi kézbe, aki az adott területen csak félig-meddig professzionális menedzser. Például egy új üzletág elindításánál is már az első pillanattól kezdve a lehető legjobb megoldást kell alkalmazni. Egy új üzletág beindítása ugyanis számtalan buktatóval jár még akkor is, ha látszólag minden feltétel adott. Ezért ha nem a leginkább hozzáértő, legtapasztaltabb, profi szakembert bízzák meg az irányítással, akkor a személyi oldalról is kudarcok érkezhetnek. Arról nem szólva, hogy az optimálisnál sokkal később derül ki, hogy a jónak tűnő ötlet valójában életképes-e. Egy több évtizedes gyakorlattal rendelkező, ehhez értő szakember egy adott feladatot képes megoldani akár hat-nyolc hónap alatt is, míg egy félprofi tevékenység mellett esetleg csak később derül ki, hogy talán még az is jobb, ha lemondanak a terv megvalósításáról.

Mi is akkor a pontos definiciója az interim menedzsmentnek?

Az interim menedzser - vezető, határozott időre, határozott feladatra.


Az egyesület kiemelt feladatai:
  • vezető, meghatározó szerepet vállaljon az interim menedzsment szolgáltatás magyarországi bevezetésében és terjesztésében, különös tekintettel arra, hogy új típusú menedzsment erőforrásról és módszerekről van szó;
  • kifejlessze, alakítsa és érvényesítse a magyarországi interim menedzsment iparágban a standardokat, az értékeket és a minőségi követelményeket;
  • olyan tevékenységet fejtsen ki, amellyel eredményesen megismerteti a gazdasági élet és a társadalom széles rétegeit az interim menedzsment céljával, módszereivel és hasznosságával;
  • kidolgozza és karbantartsa a professzionális eljárások és megvalósítás koncepcióját, rendjét, segítve a tagokat a szakmai munka magas követelményeinek biztosításában;
  • az interim menedzsment szakma etikai szabályainak kidolgozása, Etikai Kódex elfogadása, továbbá Etikai Bizottság működtetése;
  • szakmai fórumot és továbbképzési lehetőséget (szemináriumokat, műhely munkákat) biztosítson tagjainak, annak érdekében, hogy a tagok a legmagasabb szakmai színvonalú szolgáltatást nyújthassák a megbízóik számára.


    Budapest, 2004 április 15

    További információ:
    Steiner László
    Elnök
    Magyar Interim Menedzsment Egyesület
    Budapest, 1122 Ráth György utca 54
    e-mail: laszlo.steiner@interim.hu
  •     Morse design and solution